Oldal kiválasztása

Mogorván úszkált a tenger fenekén. Időnként mérgesen beleprüszkölt a homokba, amit aztán csodálkozó szemekkel nézegetett, ahogy felkavarodott és újra leülepedett. Ezzel kis időre el is foglalta magát, de hamar megunta és megint csak a régi barátokon járt az esze. Barátokon… Talán soha nem is voltak azok, különben nem kifogásolták volna a külsejét, egészen pontosan meglehetősen csúfnak látták. Nehéz szívvel vallotta be magának, hogy talán igazuk is volt. Milyen dolog az, hogy valakinek lámpa nő a fejére… A szemei is hatalmasak voltak és ráadásul még dülledtek is. Meg ezek az uszonyok… Mintha egy hajócsavar markából menekült volna meg, némi szépséghibát hagyva maga után a művelet. Jobb neki így egyedül. Kicsit unalmas, de itt lenn a sötétben nem látja senki. Nem fogják a háta mögött összesúgva megjegyezni, hogy milyen egy ágról szakadt kinézetű képződménynek született. Miközben ezen gondolkodott, a fény lassan kezdett kihunyni körülötte. Bosszúsan felkiáltott: “ah, ez az ócska lámpa sem a régi már, alig ad némi fényt, talán jobb lenne, ha lekapcsolnám, hiszen mindegy, itt a tenger fenekén úgysem botlok senkibe.” Beletörődve továbbúszott, felkészülve arra, hogy ez már csak így marad. Egyedül, unalmasan tengeti majd az életét.
Ahogy ezen gondolkodott, a távolban meglátott egy halvány, ködös fénygömböt, ahogy úszott felé. Amikor a közelébe ért, elámulva látta, hogy egy szinte ugyanolyan halacskával futott össze, mint ő maga. Érdeklődve körbeúszta és megállapította, hogy csodaszép. Szemrevaló kis lámpás volt a fején, szinte csilingelt a fény körülötte. Soha nem látott még ilyen szépet. A szemei óriási, gyönyörű, színes üveggolyókra emlékeztették. Na és az uszonyai…! Bájos, cikk-cakkos szélű csipke szoknyácskát viselt, amit szemlesütve, kacéran meglengetett, amikor mellé úszott. Hevesen vert a szíve, mert ilyen gyönyörűt még soha életében nem látott. Újra erős fény vette körül, először csak pislákolva, majd egyre erősebben, ahogy boldog mosollyal a kis jövevény mellé simult.
A régi ismerősök a felszínen csak annyit láttak, hogy valami varázslat történhetett a tenger mélyén, mert a megszokott sötétség helyét, boldogan ide-oda cikázó, ragyogó fény vette át.


A kép megvásárolható eredetiben és vászon nyomat formájában.